Szerző: Pukli Zoltán

7 dolog, amit a Digitális Szolgáltatási Rendeletről (DSA) tudnod kell

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet hatással lesz minden közösségi hálózatra, keresőmotorra és online piactérre, amely az EU-ban üzletel – íme a részletek.

Az EU Bizottsága a közelmúltban jelentette be, hogy a Parlament és a tagállamok “gyors politikai megállapodásra” jutottak a javasolt Digitális Szolgáltatási Rendeletről (Digital Services Act -DSA).

A DSA célja az internetfelhasználók védelme az online platformokra vonatkozó “példátlan új szabvány” bevezetésével, amelynek értelmében az olyan cégeket, mint a Google, a Meta (Facebook) és a Twitter, felelősségre lehet vonni az illegális és káros tartalmakért.

Sőt, a DSA arra kényszeríti majd az online platformokat, hogy megosszák algoritmusaik működését, folyamatokat vezessenek be az illegális áruk és tartalmak gyors eltávolítására, és fellépjenek a félretájékoztatást terjesztő felhasználókkal szemben.

Mi is az a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, mikor lép hatályba, és mit is jelent a platformok és az azokat használók – köztük a digitális marketingesek – számára?

Az alábbiakban ezt fogjuk körbejárni, és azt, hogy mit kell érdmes tudnod a DSA-ról.

1. Mi a Digitális Szolgáltatásokról szóló Jogszabály (DSA)?

A DSA jelenleg egy olyan jogszabály javaslat, amelyet az EU Bizottsága először 2020. december 15-én terjesztett elő.

Ez a javaslat két kapcsolódó javaslattal járt együtt. Ebben az első bejelentésben a Bizottság kijelentette:

“A Bizottság ma javaslatot tett a digitális tér ambiciózus reformjára, az Európai Unióban működő valamennyi digitális szolgáltatásra – beleértve a közösségi médiát, az online piactereket és más online platformokat – vonatkozó átfogó új szabályrendszerre: a digitális szolgáltatásokról szóló törvényre (Digital Services Act) és a digitális piacokról szóló törvényre (Digital Markets Act).”

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_2347

A digitális piaci törvény célja (Digital Markets Act), hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára, és márciusban lépett hatályba.

Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor a DSA átfogó céljai a következők:

  • A fogyasztók és alapvető jogaik hatékonyabb védelme az interneten.
  • Erős átláthatóság és egyértelmű elszámoltathatósági rendszer kialakítása az online platformok számára.
  • Az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása az egységes piacon belül.

Röviden, ez az új jogszabály a keresőmotorokat, a közösségi médiahálózatokat és a piactereket teszi felelőssé az oldalukon található tartalmak ellenőrzéséért.

2. Mikor lép hatályba a DSA?

A közzététel időpontjában az Európai Parlament és az uniós tagállamok megállapodtak a javaslat továbbviteléről.

Most két társjogalkotónak kell azt felülvizsgálnia.

Az április 23-i sajtóközlemény szerint:

“Elfogadását követően a DSA közvetlenül alkalmazandó lesz az egész EU-ban, és a hatálybalépéstől számított tizenöt hónap elteltével vagy 2024. január 1-jétől – attól függően, hogy melyik következik be később – lesz alkalmazandó”.

A “nagyon nagynak” minősített online platformokra és keresőmotorokra (amelyek 45 millió vagy annál több felhasználót érnek el az EU-ban) még hamarabb, négy hónappal a kijelölésük után már alkalmazandók a DSA feltételei.

3. Milyen online platformoknak kell majd megfelelniük?

A jogszabály a digitális szolgáltatásokat “az online szolgáltatások széles kategóriájaként határozza meg, az egyszerű honlapoktól az internetes infrastrukturális szolgáltatásokig és az online platformokig”.

A DSA hatálya alá tartozik minden, az EU-ban üzleti tevékenységet folytató digitális szolgáltatás, függetlenül attól, hogy hol van a vállalkozás székhelye – még a kis- és mikrovállalkozások is (bár a szabályozás a mérethez igazodik).

A kis- és közepes méretű digitális szolgáltatások teszik ki az érintett vállalkozások 90%-át az EU-ban, és mentesülnek a legköltségesebb szabályozás alól.

A szabályozás hatálya alá tartozó digitális szolgáltatások típusai a következők:

  • online piacterek
  • közösségi hálózatok
  • tartalommegosztó platformok
  • alkalmazásboltok (App Stores)
  • online utazási platformok
  • szállásplatformok
  • közvetítő szolgáltatások, például internetszolgáltatók és domain-regisztrátorok
  • felhő- és webtárhely-szolgáltatások
  • kooperatív gazdasági platformok

A DSA a “kapuőr” platformokra is vonatkozik, amelyeket úgy határoznak meg, mint “a belső piacon rendszerszintű szerepet betöltő platformok, amelyek szűk keresztmetszetként működnek a vállalkozások és a fogyasztók között a fontos digitális szolgáltatások tekintetében”.

Azoknak a platformoknak, amelyek 45 millió vagy annál több felhasználót érnek el az EU-ban – a “nagyon nagy” kategóriába soroltaknak – szintén fel kell mérniük, hogy rendszereik milyen kockázatokat jelentenek a közérdekekre, az alapvető jogokra, a közegészségügyre és a biztonságra nézve.

Ezeknek a platformoknak bizonyítaniuk kell, hogy megfelelő kockázatkezelési eszközöket használnak, és intézkedéseket hoznak szolgáltatásaik integritásának védelme és a rossz szereplők általi manipuláció megakadályozása érdekében.

A Google jelenleg az EU keresőmotor-piaci részesedésének 92,04%-át birtokolja, és rá a legmagasabb szintű szabályozás vonatkozik majd.

A Facebook a 309 millió európai napi aktív felhasználójával szintén “nagyon nagynak” minősül a DSA szempontjából.

A 45 milliós uniós felhasználói küszöbértéket meghaladó egyéb platformok és közösségi hálózatok közé tartoznak a következők:

  • Twitter
  • Instagram
  • TikTok
  • Apple
  • Spotify
  • Microsoft
  • Amazon

A Corporate Europe Observatory (CEO) és a Global Witness számára az Európai Bizottsághoz és a svéd kormányhoz intézett információszabadság iránti kérelmek miatt kiadott dokumentumok azt mutatják, hogy a “Nagy Tech Cégek” komoly lobbitevékenységet folytattak a DSA útjának minden egyes szakaszában, a Bizottságtól a Tanácsig és a Parlamentig.

“Az új, önbevallásos lobbizási adatok azt mutatják, hogy ebben az időszakban a Google, a Facebook, az Apple, az Amazon és a Microsoft mind növelte az uniós lobbizásra fordított kiadásait” – írja a CEO.

“A nagy technológiai cégek együttesen több mint 27 millió eurót költöttek egyetlen év alatt. Mind az öt vállalat növelte a költségvetését, de a legnagyobb növekedést messze az Apple produkálta, amely majdnem megduplázta lobbiköltségeit” – tették hozzá.

A jelentések szerint a megfigyelt reklámok, a felhasználók nyomon követése és a viselkedésalapú célzás a legvitatottabb témák közé tartoztak.

4. Oké, de mit csinál valójában a DSA?

A Bizottság szerint a digitális szolgáltatásokról szóló törvény:

“…horizontális szabályokat hoz létre az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a közfelügyelet biztosítása érdekében azzal kapcsolatban, hogy az online platformok hogyan alakítják ki azt az információs teret, amelyben társadalmaink gyarapodnak”.

A DSA lényegében egy olyan szabályozási kerettörvény, amely szabályokat fog előírni arra vonatkozóan, hogy a platformok hogyan működjenek:

  • tartalom moderálása
  • hirdetések
  • algoritmusok működése

Ez utóbbi a nagy keresőmotorok, például a Google és az olyan közösségi/hirdetési platformok, mint a Meta számára rendkívül kellemetlen lehet, mivel el kell majd magyarázniuk a felhasználóknak, hogyan működnek az algoritmusaik.

A DSA értelmében a digitális szolgáltatások a szabályok be nem tartása esetén súlyos bírságokkal – éves forgalmuk akár 6%-ával – is számolhatnak.

5. Mit kell tenniük a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak?

A közvetítő szolgáltatásokra, például az IP-szolgáltatókra és a domain-regisztrátorokra vonatkozó kötelezettségek a következők:

  • Átláthatósági jelentés
  • A szolgáltatási feltételekre vonatkozó követelmények az alapvető jogok figyelembevételével
  • Együttműködés a nemzeti hatóságokkal
  • Kapcsolattartó pontok és szükség esetén jogi képviselő

A tárhelyszolgáltatók kötelesek betartani a fentieket, valamint az “értesítés és intézkedés, valamint a felhasználók tájékoztatásának kötelezettsége” és a bűncselekmények hatóságoknak történő bejelentése.

A szabályozás az online platformok esetében súlyosabbá válik, amelyeknek a fenti kötelezettségeket követniük kell, és be kell építeniük:

  • Panasztételi és jogorvoslati mechanizmus és peren kívüli vitarendezés.
  • “Megbízható” jelzők
  • A visszaélésszerű bejelentések és ellenbejelentések elleni intézkedések.
  • Az ajánlórendszerek átláthatósága
  • Az online hirdetések átláthatósága a felhasználók számára
  • A rendeletek emellett megtiltják az online platformoknak, hogy a hirdetéseket gyermekekre irányítsák, és megtiltják a felhasználók bizonyos jellemzői alapján történő célzást.

A nagyon nagy online platformoknak – Meta, Google és társai – a fentiek mindegyikének meg kell felelniük, és emellett felelősséggel tartoznak a következőkért is:

  • Kockázatkezelési kötelezettségek és válságkezelés
  • Külső és független auditálás, belső megfelelőségi funkció és nyilvános elszámoltathatóság
  • A felhasználó választása, hogy ne kapjon profilalkotáson alapuló ajánlásokat.
  • Adatmegosztás a hatóságokkal és kutatókkal
  • Válsághelyzetekben történő együttműködés
  • Vállalati magatartási kódex

6. Mi ez az egész az algoritmusokkal?

Az EU lakosságának több mint 10%-át (körülbelül 45 millió embert) elérő online platformok erősebb nyilvános felügyeletének egyik hatása a következő:

“…átláthatósági intézkedések az online platformok számára számos kérdésben, többek között a személyre szabott ajánlásokhoz használt algoritmusok tekintetében.”

Egy másik szakasz megjegyzi, hogy a DSA biztosítani fogja, hogy a kutatók hozzáférjenek a legnagyobb keresőmotorok kulcsfontosságú adataihoz, hogy megismerhessék az online kockázatok alakulását.

A hivatalos dokumentáció szerint a DSA-ban az országok jelentik az első védelmi vonalat, a végrehajtás pedig a Bizottságra hárul.

7. Mit jelent ez az online hirdetések számára?

A nagy online platformok “kapu őrsége” problémássá vált, mivel akadályozza a versenyt, és hátrányos helyzetbe hozza a kkv-kat és az induló vállalkozásokat – írja a Bizottság.

A kisvállalkozások és szervezetek a nagy platformoktól függenek a kommunikáció moderálása és a tartalmi rangsorolás tekintetében.

Mivel az olyan platformok, mint a Google és a Facebook, rendelkeznek az e tevékenységek által generált fogyasztói adatokhoz való hozzáférés kulcsaival, a kkv-k és a startupok közvetlen versenybe kerülnek a platformokkal, akik az adataikat saját érdekeik szolgálatában használják fel (például a célzott “vissza” hirdetésekkel éppen ezeknek a kkv-knak).

A DSA részben kiegyenlíti a versenyfeltételeket azáltal, hogy átláthatóbbá teszi a hirdetési és rangsorolási algoritmusok belső működését.

Eközben testvérjogszabálya, a digitális piacokról szóló törvény arra fogja kötelezni a kapuőr platformokat, hogy a kisvállalkozások számára hozzáférést biztosítsanak bizonyos adatokhoz.

A Bizottság ígérete szerint ez a két jogszabály biztonságosabb és elszámoltathatóbb online környezetet fog biztosítani mindenki számára.

Forrás:
Europe fit for the Digital Age: new online rules for platformsEuropean Commission
Big Tech’s last minute attempt to tame EU tech rulesCorporateEurope.org
The Digital Services Act: ensuring a safe and accountable online environment, European Commission

Pukli Zoltán marketing tanácsadó és blogger, fő területeim a Marketing az SEO és a Webdesign, segítek ügyfeleimnek forgalmuk és online bevételeik magasabb szintre emelésében. Ezenkívül segítek az olvasóknak megtalálni a tökéletes eszközöket az online bevételszerzéshez.

error: Content is protected !!