A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet hatással lesz minden közösségi hálózatra, keresőmotorra és online piactérre, amely az EU-ban üzletel – íme a részletek.
Az EU Bizottsága a közelmúltban jelentette be, hogy a Parlament és a tagállamok „gyors politikai megállapodásra” jutottak a javasolt Digitális Szolgáltatási Rendeletről (Digital Services Act -DSA).
A DSA célja az internetfelhasználók védelme az online platformokra vonatkozó „példátlan új szabvány” bevezetésével, amelynek értelmében az olyan cégeket, mint a Google, a Meta (Facebook) és a Twitter, felelősségre lehet vonni az illegális és káros tartalmakért.
Sőt, a DSA arra kényszeríti majd az online platformokat, hogy megosszák algoritmusaik működését, folyamatokat vezessenek be az illegális áruk és tartalmak gyors eltávolítására, és fellépjenek a félretájékoztatást terjesztő felhasználókkal szemben.
Mi is az a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, mikor lép hatályba, és mit is jelent a platformok és az azokat használók – köztük a digitális marketingesek – számára?
Az alábbiakban ezt fogjuk körbejárni, és azt, hogy mit kell érdmes tudnod a DSA-ról.
1. Mi a Digitális Szolgáltatásokról szóló Jogszabály (DSA)?
A DSA jelenleg egy olyan jogszabály javaslat, amelyet az EU Bizottsága először 2020. december 15-én terjesztett elő.
Ez a javaslat két kapcsolódó javaslattal járt együtt. Ebben az első bejelentésben a Bizottság kijelentette:
„A Bizottság ma javaslatot tett a digitális tér ambiciózus reformjára, az Európai Unióban működő valamennyi digitális szolgáltatásra – beleértve a közösségi médiát, az online piactereket és más online platformokat – vonatkozó átfogó új szabályrendszerre: a digitális szolgáltatásokról szóló törvényre (Digital Services Act) és a digitális piacokról szóló törvényre (Digital Markets Act).”
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_2347
A digitális piaci törvény célja (Digital Markets Act), hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára, és márciusban lépett hatályba.
Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor a DSA átfogó céljai a következők:
- A fogyasztók és alapvető jogaik hatékonyabb védelme az interneten.
- Erős átláthatóság és egyértelmű elszámoltathatósági rendszer kialakítása az online platformok számára.
- Az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása az egységes piacon belül.
Röviden, ez az új jogszabály a keresőmotorokat, a közösségi médiahálózatokat és a piactereket teszi felelőssé az oldalukon található tartalmak ellenőrzéséért.
2. Mikor lép hatályba a DSA?
A közzététel időpontjában az Európai Parlament és az uniós tagállamok megállapodtak a javaslat továbbviteléről.
Most két társjogalkotónak kell azt felülvizsgálnia.
Az április 23-i sajtóközlemény szerint:
„Elfogadását követően a DSA közvetlenül alkalmazandó lesz az egész EU-ban, és a hatálybalépéstől számított tizenöt hónap elteltével vagy 2024. január 1-jétől – attól függően, hogy melyik következik be később – lesz alkalmazandó”.
A „nagyon nagynak” minősített online platformokra és keresőmotorokra (amelyek 45 millió vagy annál több felhasználót érnek el az EU-ban) még hamarabb, négy hónappal a kijelölésük után már alkalmazandók a DSA feltételei.
3. Milyen online platformoknak kell majd megfelelniük?
A jogszabály a digitális szolgáltatásokat „az online szolgáltatások széles kategóriájaként határozza meg, az egyszerű honlapoktól az internetes infrastrukturális szolgáltatásokig és az online platformokig”.
A DSA hatálya alá tartozik minden, az EU-ban üzleti tevékenységet folytató digitális szolgáltatás, függetlenül attól, hogy hol van a vállalkozás székhelye – még a kis- és mikrovállalkozások is (bár a szabályozás a mérethez igazodik).
A kis- és közepes méretű digitális szolgáltatások teszik ki az érintett vállalkozások 90%-át az EU-ban, és mentesülnek a legköltségesebb szabályozás alól.
A szabályozás hatálya alá tartozó digitális szolgáltatások típusai a következők:
- online piacterek
- közösségi hálózatok
- tartalommegosztó platformok
- alkalmazásboltok (App Stores)
- online utazási platformok
- szállásplatformok
- közvetítő szolgáltatások, például internetszolgáltatók és domain-regisztrátorok
- felhő- és webtárhely-szolgáltatások
- kooperatív gazdasági platformok
A DSA a „kapuőr” platformokra is vonatkozik, amelyeket úgy határoznak meg, mint „a belső piacon rendszerszintű szerepet betöltő platformok, amelyek szűk keresztmetszetként működnek a vállalkozások és a fogyasztók között a fontos digitális szolgáltatások tekintetében”.
Azoknak a platformoknak, amelyek 45 millió vagy annál több felhasználót érnek el az EU-ban – a „nagyon nagy” kategóriába soroltaknak – szintén fel kell mérniük, hogy rendszereik milyen kockázatokat jelentenek a közérdekekre, az alapvető jogokra, a közegészségügyre és a biztonságra nézve.
Ezeknek a platformoknak bizonyítaniuk kell, hogy megfelelő kockázatkezelési eszközöket használnak, és intézkedéseket hoznak szolgáltatásaik integritásának védelme és a rossz szereplők általi manipuláció megakadályozása érdekében.
A Google jelenleg az EU keresőmotor-piaci részesedésének 92,04%-át birtokolja, és rá a legmagasabb szintű szabályozás vonatkozik majd.
A Facebook a 309 millió európai napi aktív felhasználójával szintén „nagyon nagynak” minősül a DSA szempontjából.
A 45 milliós uniós felhasználói küszöbértéket meghaladó egyéb platformok és közösségi hálózatok közé tartoznak a következők:
- TikTok
- Apple
- Spotify
- Microsoft
- Amazon
A Corporate Europe Observatory (CEO) és a Global Witness számára az Európai Bizottsághoz és a svéd kormányhoz intézett információszabadság iránti kérelmek miatt kiadott dokumentumok azt mutatják, hogy a „Nagy Tech Cégek” komoly lobbitevékenységet folytattak a DSA útjának minden egyes szakaszában, a Bizottságtól a Tanácsig és a Parlamentig.
„Az új, önbevallásos lobbizási adatok azt mutatják, hogy ebben az időszakban a Google, a Facebook, az Apple, az Amazon és a Microsoft mind növelte az uniós lobbizásra fordított kiadásait” – írja a CEO.
„A nagy technológiai cégek együttesen több mint 27 millió eurót költöttek egyetlen év alatt. Mind az öt vállalat növelte a költségvetését, de a legnagyobb növekedést messze az Apple produkálta, amely majdnem megduplázta lobbiköltségeit” – tették hozzá.
A jelentések szerint a megfigyelt reklámok, a felhasználók nyomon követése és a viselkedésalapú célzás a legvitatottabb témák közé tartoztak.
4. Oké, de mit csinál valójában a DSA?
A Bizottság szerint a digitális szolgáltatásokról szóló törvény:
„…horizontális szabályokat hoz létre az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a közfelügyelet biztosítása érdekében azzal kapcsolatban, hogy az online platformok hogyan alakítják ki azt az információs teret, amelyben társadalmaink gyarapodnak”.
A DSA lényegében egy olyan szabályozási kerettörvény, amely szabályokat fog előírni arra vonatkozóan, hogy a platformok hogyan működjenek:
- tartalom moderálása
- hirdetések
- algoritmusok működése
Ez utóbbi a nagy keresőmotorok, például a Google és az olyan közösségi/hirdetési platformok, mint a Meta számára rendkívül kellemetlen lehet, mivel el kell majd magyarázniuk a felhasználóknak, hogyan működnek az algoritmusaik.
A DSA értelmében a digitális szolgáltatások a szabályok be nem tartása esetén súlyos bírságokkal – éves forgalmuk akár 6%-ával – is számolhatnak.
5. Mit kell tenniük a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak?
A közvetítő szolgáltatásokra, például az IP-szolgáltatókra és a domain-regisztrátorokra vonatkozó kötelezettségek a következők:
- Átláthatósági jelentés
- A szolgáltatási feltételekre vonatkozó követelmények az alapvető jogok figyelembevételével
- Együttműködés a nemzeti hatóságokkal
- Kapcsolattartó pontok és szükség esetén jogi képviselő
A tárhelyszolgáltatók kötelesek betartani a fentieket, valamint az „értesítés és intézkedés, valamint a felhasználók tájékoztatásának kötelezettsége” és a bűncselekmények hatóságoknak történő bejelentése.
A szabályozás az online platformok esetében súlyosabbá válik, amelyeknek a fenti kötelezettségeket követniük kell, és be kell építeniük:
- Panasztételi és jogorvoslati mechanizmus és peren kívüli vitarendezés.
- „Megbízható” jelzők
- A visszaélésszerű bejelentések és ellenbejelentések elleni intézkedések.
- Az ajánlórendszerek átláthatósága
- Az online hirdetések átláthatósága a felhasználók számára
- A rendeletek emellett megtiltják az online platformoknak, hogy a hirdetéseket gyermekekre irányítsák, és megtiltják a felhasználók bizonyos jellemzői alapján történő célzást.
A nagyon nagy online platformoknak – Meta, Google és társai – a fentiek mindegyikének meg kell felelniük, és emellett felelősséggel tartoznak a következőkért is:
- Kockázatkezelési kötelezettségek és válságkezelés
- Külső és független auditálás, belső megfelelőségi funkció és nyilvános elszámoltathatóság
- A felhasználó választása, hogy ne kapjon profilalkotáson alapuló ajánlásokat.
- Adatmegosztás a hatóságokkal és kutatókkal
- Válsághelyzetekben történő együttműködés
- Vállalati magatartási kódex
6. Mi ez az egész az algoritmusokkal?
Az EU lakosságának több mint 10%-át (körülbelül 45 millió embert) elérő online platformok erősebb nyilvános felügyeletének egyik hatása a következő:
„…átláthatósági intézkedések az online platformok számára számos kérdésben, többek között a személyre szabott ajánlásokhoz használt algoritmusok tekintetében.”
Egy másik szakasz megjegyzi, hogy a DSA biztosítani fogja, hogy a kutatók hozzáférjenek a legnagyobb keresőmotorok kulcsfontosságú adataihoz, hogy megismerhessék az online kockázatok alakulását.
A hivatalos dokumentáció szerint a DSA-ban az országok jelentik az első védelmi vonalat, a végrehajtás pedig a Bizottságra hárul.
7. Mit jelent ez az online hirdetések számára?
A nagy online platformok „kapu őrsége” problémássá vált, mivel akadályozza a versenyt, és hátrányos helyzetbe hozza a kkv-kat és az induló vállalkozásokat – írja a Bizottság.
A kisvállalkozások és szervezetek a nagy platformoktól függenek a kommunikáció moderálása és a tartalmi rangsorolás tekintetében.
Mivel az olyan platformok, mint a Google és a Facebook, rendelkeznek az e tevékenységek által generált fogyasztói adatokhoz való hozzáférés kulcsaival, a kkv-k és a startupok közvetlen versenybe kerülnek a platformokkal, akik az adataikat saját érdekeik szolgálatában használják fel (például a célzott „vissza” hirdetésekkel éppen ezeknek a kkv-knak).
A DSA részben kiegyenlíti a versenyfeltételeket azáltal, hogy átláthatóbbá teszi a hirdetési és rangsorolási algoritmusok belső működését.
Eközben testvérjogszabálya, a digitális piacokról szóló törvény arra fogja kötelezni a kapuőr platformokat, hogy a kisvállalkozások számára hozzáférést biztosítsanak bizonyos adatokhoz.
A Bizottság ígérete szerint ez a két jogszabály biztonságosabb és elszámoltathatóbb online környezetet fog biztosítani mindenki számára.
Forrás:
Europe fit for the Digital Age: new online rules for platforms, European Commission
Big Tech’s last minute attempt to tame EU tech rules, CorporateEurope.org
The Digital Services Act: ensuring a safe and accountable online environment, European Commission
